Pedálfordulat

A legutóbbi bejegyzésemre nem érkezett megfejtés, pedig a pátyi XC pálya nem volt nehéz feladvány. De tudok ennél könnyebbet is kérdezni. Hétvégén azon a környéken tekertem, ahol már régebben is találkoztam furcsa ruhában vagy éppen ruhátlanul kiránduló emberekkel. Ez a néhány négyzetkilométer valamiért vonzza az ilyen csodabogarakat. Ezen a környéken forgatták az Egri csillagokat, de a Magyar vándor című borzalmat is itt követték el. Kb. 6 éve láttam itt középkori falut.

Beszélgettem itt már olyan öreggel, akinek veterán autói vannak, elsők között volt gépkocsija az országban, de mára már gyűlöli ezt a túlmotorizált világot. Többször vezetett erre az utam a munkából  – ProBike-on keresztül – hazafelé. Egyik ilyen délutáni tekerésnél „eltévedtem”, mert addig kínálgattuk egymást egy ismeretlen sporttárssal, míg elkezdtünk dumálni és Dobogókő környékén köszöntünk el egymástól. Réges-régen még a Duna Maraton is érintette ezt a környéket és a BEAC MAXI  110 km-es távja is erre vezet.

Néha rossz környezetben sütöm el „a kerékpár nem teremsport” szállóigét. Akkor szoktuk ezt mondani, amikor valaki nehezen fogadja ez a körülményeket. Bosszankodik a sár, az eső vagy éppen a tűző napsütés miatt. A fanatikus spinningeseknek® (biztos, ami biztos) vörös posztó egy ilyen ártatlan beszólás. Pedig a teremben való pörgetés tényleg meg sem közelíti azt az élményt, amit a szabadban való haladás kínál. A teremben ritkán szakad le az út és fák sem szoktak kidőlni az útra. És a legritkább esetben jön szembe Obi-Wan Kenobi.

Ha még ebből sem sikerült kitalálni és a képek sem segítenek, akkor helyes megfejtésnek a bolygó neve is megteszi.