Pedálfordulat

 A jó (bulvár) cím rövid, tömör és megtévesztő. A bejegyzés címének ötletét a Bringa Randi, a téma aktualitását pedig az adta, hogy sikerült választ találnom. Mire is? Pár hónapja könnyed vitában állok néhány ismerősömmel. Szent meggyőződésük, hogy bringás lányt kell találnom magam mellé.

Egy-két bringás lány ismerősöm úgy gondolja, hogy aki rendszeresen versenyekre jár, mellé csak olyan nő való, aki szintén komolyan terheli a pedált. Aki megérti, hogy az ötvenedik helyért is meg kell küzdeni. Aki megérti, hogy egy száz km-es maratonra fel kell készülni és az a nap a versenyzésről szól. Aki képes megérteni, hogy egy nap néha 32 órából áll, mert az edzésnek is bele kell férnie. Az ilyen gondolatmenetek végén pedig mindig ott van a közös bringázás...  A gond az, hogy az évezredeken átívelő biciklis pályafutásom alatt 1 olyan lánnyal találkoztam, akivel jókat tudtam montizni. 

Egy másik lányt az zavart, hogy nem tud biciklizni. A hír hallatán fejüket fogták az ismerőseim. Még azok is, akik egészen más sportot űznek vagy éppen fotelsportolók.
- Pedig milyen romantikus lehet a Duna-parton gurulni!
Nagyon. Bele sem merek gondolni... A bicikliről a következő szavak jutnak eszembe: szabadság, sebesség, szél, hegy, küzdelem, sprint, verseny, haverok, lányok, eső, sár, rock&roll. A romantika nem szerepel benne. A lányok pedig elsősorban a rövidebb távon induló és utolért lányokat jelentik. Ez az egyik kedvenc részem a maratonokon, de nem is akarjuk felvenni egymás tempóját!

Még a könyvelőm is ezzel a romantikus közös bringázással jött. Nem értette meg, hogy edzeni egyedül szoktam, ha pedig csak kedvtelésből tekerek, akkor a szabadságomban korlátoz egy kevésbé sportos társ. Talán az az egyik legjobb dolog a biciklizésben, hogy egyedül lehetek. Miért akarják ezt is elvenni tőlem?! Kell az a napi egy-két óra őrület! Kell az, hogy 70-nel menjek bele Kétbükkfa-nyeregnél a kanyarba!
Szó szót követett és a könyvelőm mesélni kezdte, hogy lement kesztyűzni. Hoppá! Beismerte, hogy ő sem hívja bokszolni a barátnőit. Nem tudta elképzelni a romantikus pofozkodást. Ő sem élvezte volna, ahogy padlóra küldi a kedvesét. Állt volna leeresztett kézzel a ringben. Uncsi.

Akinek nem trendiséget, életformát vagy közlekedési eszközt jelent a kerékpár, hanem elsősorban sportot, az nehezen érti meg, hogy lassan is lehet gurulni két keréken. Én képtelen vagyok rá. Inkább beadom a napi km-adagomat és utána kissé lelassulva, egyszerű gyalogosnak álcázva magamat beülök egy kávézóba. Pár órára szögre akasztom a biciklis gúnyámat és benne hagyom sportoló lényemet.